Bányász Színpad

készítette: Schuller Gabriella és Sándor Panka

Fotó: XZ

A tatabányai Bányász Színpad 1964-ben jött létre, Éless Béla vezetésével. E korszak legfontosabb előadásai a Kukabúvárok című, a (hivatalosan nem létező) gyerekszegénységgel foglalkozó dokumentumszínházi darab és Jarry Übü királyának magyarországi ősbemutatója. Tatabányán rendezték meg két évente a Munkásszínjátszók Országos Fesztiválját. Éless Béla (váratlan) távozása után 1973-ban László Tibor vette át a színpad vezetését, hangsúlyosan más munkamódszerekkel és célokkal. 2004-ben a tagok elhatározták, hogy folytatják a közös munkát, azóta Orfeusz néven újra játszanak.

oldpaper01

1965 – Max Firsch: És a holtak újra énekelnek 

oldpaper01

1965 – Panthelin mester, Bertold Brecht: Kispolgári nász 

oldpaper01

1965 – Sötét mennyország, Rapszódia az elragadtatásról 

oldpaper01

1966 – Gosztonyi János: Dániel és a krokodilok 

oldpaper01

1966 – Magazin 66

oldpaper01

1966 – Barangolás Detektíviában 

oldpaper01

1967 – Csak tiszta forrásból 

oldpaper01

1967 –  Vörös oratórium 

oldpaper01

1968 –  Irodalmi striptease 

oldpaper01

1968 –  Peter Weiss: A Luzitán madárijesztő 

oldpaper01

1968 –  Végh Antal: Bekötőút 

oldpaper01

1968 – Nyári izé 

oldpaper01

1969 – Galambos Lajos: Görög történet

oldpaper01

1969 – Magazin ’69

oldpaper01

1969 – Arisztophanész: A madarak 

oldpaper01

1969 – Éless Béla: A szén emlékezik 

oldpaper01

1969 – H. Barta Lajos: Békesség, ámen 

oldpaper01

1969 – Fukazava Hicsiró: Zarándokének 

oldpaper01

1969 – Samuel Beckett: Az utolsó tekercs 

oldpaper01

1970 – Barát Lajos: Ítélet 

oldpaper01

1970 – Jevgenyij Sznyegirjov: Szülj nekem három fiút 

Kukabúvárok3

1971 – Kukabúvárok  

oldpaper01

1971 – Max Frisch: Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul, Slawomir Mrozek: Pjotre Ohey hányattatása egy vállalat miatt

Übü2

1971 – Alfred Jarry: Übü király 

oldpaper01

1972 – Az ember játékai 

oldpaper01

1972 – Agatha Christie: Holttest a könyvtárszobában 

oldpaper01

1972 – Mesejáró apró János 

oldpaper01

1972 – Profán rekviem 

oldpaper01

1972 – Én is szakállt viseltem 

Interjúk

Kaufmann Márta

Rendszeresen szerepelt iskolai előadásokban. 8 évig klasszikus balettra járt, majd a Bányász Néptánc együttesben folytatta éveken keresztül a táncot. Itt fedezte fel Éless Béla, a Bányász Színpad vezetője, és meghívta egy mozgásszínházi előadásba. Bár az előadás végül csak évek múlva valósult meg, a színpadnál maradt hat évig. „Örömmel csatlakoztam 2004-ben újra a régi barátokhoz, azóta az Orfeusz Társulat oszlopos tagja vagyok. Remélem ez sokáig így is marad.”

Tós Hedvig

Kispesten született, de Tatabányán nőtt fel és szívvel-lélekkel tatabányainak vallja magát. A vers szeretete kicsi korától jelen volt az életében. 1964 áprilisában középiskolásként, egy városi szavalóverseny után, a résztvevők javaslatára létrejött Ifjúsági Irodalmi Szinpad (később Bányász Színpad) tagja lett. 1971 -ben férjhez ment Gengeliczky Lászlóhoz, aki szintén alapító tagja és 2021-ben bekövetkezett haláláig, meghatározó , vezető egyénisége volt a színpadnak Három gyermekük és kilenc unokájuk a törzsnézőközönséget gyarapította.

Tóth Zsóka

Népművelőként, közművelődési szakemberként, művészeti, közösségi programok létrehozójaként , szervezőjeként dolgozott és dolgozik alkalmanként ma is, amelyben komoly hangsúlyt kapott az amatőr színjátszás, versmondás. A Bányász Színpad, valamint utódja az Orfeusz Társulat tagjaként, előadóművészként pedig professzionális színházi közegben is játszott. “Az előadóművészi jelenlét és a közművelődési munka számomra mindig is egységet alkotott, a  belső öröm inkább a játék, a versmondás felé billent.”
 

László Tibor

1944-ben született Szegeden. A színpadi munkát középiskolásként kezdte az ottani Irodalmi Színpadon, majd folytatta Budapesten egyetemistaként a Műszaki egyetemen. Építész mérnökként Tatabányára került, 1959-től a tatabányai Bányász Színpad tagja, majd 1973-tól 1988-ig a Színpad vezetője. Ekkor a Bányász Színpad működése megszűnt. Építészmérnökként dolgozott, de másoddiplomás képzésen elvégezte a Színművészeti Főiskola Színházelméleti Szakát. 1980-tól 1989-ig a tatabányai Népház Színház, majd Orfeusz Színház műszaki és művészeti vezetője volt, és vezette a Bányász Színpadot is. Néhány év szünet után 2004-ben szerveződött újjá a színjátszó élet Orfeusz Társulatként, ennek a vezetője lett mind a mai napig. “Játszottam, rendeztem, irányítottam és darabokat írtam, átírtam. 80 éves vagyok, és a Társulat 20 éves.”

Általános szak/irodalom

  • Volt egyszer egy Bányász Színpad, a Tatabányai Közösségi Televízió filmje, 1988, rendezte Bukowski Zoltán – YouTube link
  • Tíz bemutató, hatvan fellépés, Dolgozók Lapja, 1965-12-29 4. 
  • – f –: Huszonketten Krakkóban, Dolgozók Lapja, 1966-08-13 4. 
  • A Bányász színpad bérleti sorozata, Dolgozók Lapja, 1967-11-25 1. 
  • Sikerekben gazdag öt esztendő, Dolgozók Lapja, 1969-06-26 3. 
  • Gengeliczky László: A tatabányai Bányász Színpad, Munka, 1972/2 30-31. 
  • Gengeliczky László: Műsorpolitika, kezdettől fogva az elkötelezettség jegyében, Munka, 1972/3 30-31. 
  • Gengeliczky László: Szervezési kérdések, Munka, 1972/3 40. 
  • Éless Béla: A tatabányai Bányász Színpad nyolc éve – rendezői szemmel, Munka, 1972/4 38. 
  • Molnár Gál Péter: A színház mint népművészet – Mezítlábas színház, Népszabadság, 1972-07-30 5. 
  • Tamás István: Munkások színháza, Kritika, 1972/9 34-35. 
  • (györke): TV riportfilm a Bányász Színpadról, Dolgozók Lapja, 1973-04-14 4.