Dokumentumok
Jegyzőkönyv a Színművészeti Szövetség közgyűléséről – 1973. március 19.
A Színházművészeti Szövetség közgyűlésére 1973. március 19-én a budapesti Fészek Klubban került sor. Az itt olvasható teljes jegyzőkönyv tanúsága szerint a Szövetség 456 tagja közül 253-an voltak személyesen jelen. Nemcsak a Szövetsége tagságának jelentős része, a budapesti és vidéki színházi szakma elitje volt jelen, hanem politikai és kulturális notabilitások is. Ebben a különleges és szokatlan környezetben kérte fel a közgyűlés levezető elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója, Marton Endre Kazimir Károlyt, a Szövetség leköszönő főtitkárát beszámolójának megtartására. Kazimir majdnem kétórás beszédét felszólalások követték, majd a közgyűlés végén az új elnökség megválasztására is sor került.
A Jegyzőkönyvhöz tartozik még egy dokumentum, mivel a minisztérium Kulturális Alosztálya is hozzátette a maga megjegyzéseit. Az 1973. március 21-i keltezéssel ellátott feljegyzésben Kőháti Zsolt számolt be röviden a közgyűlésen elhangzottakról.
Feljegyzés az Uj írás színházművészeti vitájáról – 1973. szeptember 12.
Az Uj írás 1973. februári számában, Koltai Tamás a Royal Shakespeare Company Peter Brook-rendezte The Midsummer Night’s Dream 1972. októberi vendégjátéka kapcsán írt azzal a címmel cikket, hogy „Hogyan játsszunk színházat a Royal Shakespeare Company vendégszereplése után?” (Uj írás, 1973(2): 100-105). A cikk megjelenését vita követte, amelyen színházi és kulturális vezetők oszották meg gondolataikat.
Nánay István, Egyetemi színházak és stílusirányzataik – 1970
szakdolgozat, Budapest, ELTE BTK, 1970., kézirat
Nánay István, Egyetemi színházak és stílusirányzataik, szakdolgozat, Budapest, ELTE BTK, 1970., kézirat
Nánay István szakdolgozatát azért tartjuk fontos kordokumentumnak, mert pontosan megmutatja, hogy a Kádár-korban, az információk korlátozásának és megszűrésének korában, hivatalos és nem hivatalos források bevonásával az érdeklődő egyetemi hallgató milyen széles spektrumú kutatást tudott elvégezni. A szakdolgozatban nemcsak az amatőr színjátszás (középkori) hagyományairól esik szó, hanem főleg a kortárs kelet-európai (szocialista) és nyugat-európai (kapitalista) országok egyetemi színházairól található részletes elemzés. Ennek a szakdolgozatnak a következményeképpen lett a szerző a Színház folyóirat (külsős, majd belsős) munkatársa, azaz ez a munka indította el a szerző több évtizedes színikritikusi pályáját.
A színház szerepe az ifjúság nevelésében – 1972. december 11-13.
nemzetközi kollokvium, Budapest, 1972. december 11-13., Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, gépirat, 1972.
A színház szerepe az ifjúság nevelésében, nemzetközi kollokvium, Budapest, 1972. december 11-13., Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, gépirat, 1972. , OSZMI Kézikönyvtár
A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja 1972 decemberében nemzetközi színházi konferenciát szervezett, amelyen azt vizsgálták kelet-európai és nyugat-európai szakértők bevonásával, hogy a színháznak milyen szerepe lehet az ifjúság nevelésében. A jegyzőkönyv pontosan megmutatja, hogy a korszak hivatásos színházi szakértői hogyan képzelték el a színházi eszközök szerepét és használatát az ifjúság-nevelésben.
Solténszky Tibor interjúi
Solténszky Tibor (1953-2016) dramaturg, rendező, színészpedagógus, művésztanár, a Magyar Rádió bemondója és dramaturgja. Feltehetően a nyolcvanas évek végén- kilencvenes évek elején készítette az itt olvasható interjúkat Fodor Tamással, Leszkovszki Albinnal, Paál Istvánnal, Ruszt Józseffel és Urai Györggyel. Solténszky (középiskolai diákszínjátszó előzményeket követően) egyetemista korában a Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad tagja volt, a nyolcvanas évek elején pedig rövid ideig dolgozott a Stúdió K.-ban, az amatőrszínházak működéséről tehát közvetlen, első kézből származó tapasztalatai voltak. Az elkészült interjúk végül csak a legépelés fázisáig jutottak el, de kutatásunk szempontjából így, szerkesztés nélkül is forrásértékűek. A szövegek nem csupán a Kádár-korszak amatőrszínházainak történetéhez szolgálnak információkkal, az interjúsorozat a téma kutatásának fontos és ritka példája is egyben. Köszönet Solténszky Tibor családjának és Regős Jánosnak a segítségért.