Manézs Színház
készítette: Imre Zoltán és Hidi Boglárka
Fotó: XZ
A Manézs Színház elődje a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Irodalmi Színpada volt, amely ezen a néven 1967 és 1975 között működött. A csoport magja már korábban 1962-ben létrejött Heves megyében az Egercsehi-bányatelep művelődési házában. A Manézs Színház nevet a társulat 1972-ben választotta, s továbbra is a Miskolcon a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házban tartotta próbáit és előadásait. Az együttest Lengyel Pál vezette, s több országos hírű produkció létrehozása után, 1975-ben szűnt meg. Tagjaik részben abbahagyták, vagy más miskolci csoportokhoz mentek át, vagy pedig a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződtek.
1969 – Nem vagyok teljesen őrült!
1970 – Így játszunk mi
1970? – Nem félünk a farkastól
1970 – Zátony
1970 – Aoi
1970 – Visszapillantó
1970 – Gappo és lánya, Csuji
1970 – A vadludak sajnos nem hazudnak
1971 – A négerek imája
1972 – Végtisztesség
1972 – Az utolsó szó jogán
1972 – Abszurd víziók
1972 – Valahogy így
1972 – Itt ma senki nem nevet
1973 – Apostol
1973 – A cirkusz flitterei
1974 – A korába visszahelyezett Csokonai
1974 – Sámánének
1974? – Hogyan házasodott meg Petruska?
1974 – Kantáta
1975 – Ólálá
19?? – Vetítés
Interjúk
Gőz István (1949-) – 1967-ben csatlakozott a Manézs Színház elődjéhez, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Irodalmi Színpadához. A Manézsban vezető szerepeket játszott, s a színház 1975-ös megszűnéséig alaptagként tevékenykedett.
Havas Gábor (1944-) – Budapesten magyar szakon végzett, majd szociológiából kandidált. Középiskolai tanárként helyezkedett el, majd szociológiai kutatásokba is bekapcsolódott. 1973-tól a Népművelődési Intézet tudományos munkatársa volt; főként a falusi szegénység, cigányság életmódjával foglalkozott. Emellett amatőr színjátszó mozgalmat szervezett. 1982-től egy ötéves dokumentumfilmes projektben vesz részt. Aktívan részt vett az 1980-as évek demokratikus ellenzéki szerveződéseiben: a SZETA egyik alapítója, a szamizdatként majd később hetilapként működő Beszélő egyik szerkesztője, később főszerkesztője.
Cselényi Nóra (1956-) – 1974-ben zeneművészeti konzervatóriumot végzett. 1973-1975 között a Manézs Színház tagja volt. 1975-től a kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott, kezdetben csoportos szereplőként, majd színésznőként. 1991-től kizárólag jelmeztervezéssel foglalkozik több színházban is.
Ötvös Éva (1951-) – Közgazdasági gimnáziumot végzett, számos miskolci amatőr csoportnak, így a Manézs Színháznak is tagja volt. Játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is. Az 1980-as évek elejétől szabadúszó művészként dolgozott.
Kiss József interjúja (MNL B.A.Z Vármegyei Levéltár) itt tekintehtő meg
Tervezett interjúk
Általános szak/irodalom
- Bicskei Gábor, Az ifjúság és a színjátszás, Népművelés, 1975(7): 9–10.
- Eöry Éva, Szóljatok játszók, regölők!, Képes Újság, 1974. jún. 1., 14.
- Gábor István, Manézs Színpad Miskolcon, Magyar Nemzet, 1973. 08. 12., 12.
- (név nélkül), Az amatőr művészet első nívódíjasai, Népművelés, 1973(1): 44.
- K.A., Új műsorok – Az ifjúságért. A budapesti művészeti hetek rendezvényei, Kisalföld, 1974. okt. 12., 9.
- K.A., Új programok – az ifjúságért. A budapesti művészeti hetek rendezvényei, Fejér Megyei Hírlap, 1974. szept. 29., 9.
- (név nélkül), Játszók, regölők, Esti Hírlap, 1974. ápr. 3., 2.
- (név nélkül), Műegyetemi Művészeti Napok, A Jövő Mérnöke, 1974. szept. 28., 6
- (név nélkül), Nívódíj, Népművelés, 1975(1): 35.
- Püspöki Péter, Az örök játékos nyomában: Fejezetek a miskolci amatőr színjátszás történetéből, Új holnap 2004(4): 107-113.
- Sz.E., Színjátszó karnevál, Kisalföld, 1975. júl. 11., 8.
- Takács István, Forró szív és hideg fő. Nemzetközi színjátszó, Magyar Ifjúság, 1973. nov. 2., 26–27.
- Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárban a következő dossziékban találhatók anyagok a Manézsra vonatkozóan: “László Edit” (ABTL-3.1.2.-M-38529); “Radóczi Bertalan” (ABTL-3.1.2-M37046); “Tücsök” (ABTL-3.1.2-M-38746).