Az 1960-as és ’70-es években az egyik meghatározó kapcsolódási pontja, szakmai fórumai az un. ,,amatőr” színházi csoportoknak a fesztiválok. Ezek közül kiemelkedik az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál. A fesztiválon, miképpen a neve is mutatja, az ország különböző egyetemeinek és főiskoláinak színjátszó csoportja léptek föl, versenyeztek egymással. Az előadásokat különböző, szakmai témájú előadások, ankétok kötötték össze. A fesztivál szervezői törekedtek arra, hogy legalább egy, külföldi felsőoktatási intézmény színjátszó csoportját is felléptessék, ezzel lehetőleg bekapcsolva mind a fesztivált, mind pedig a különböző színjátszó csoportokat a nemzetközi egyetemi hálózat(ok)ba.

A kutatás során, a fesztivál történetének rekonstruálása során több probléma is felmerült. Az egyik, hogy a fesztiválnak több, különböző megnevezése is volt a korabeli sajtótermékekben. A több variáns közül végül az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál név mellett döntöttem, mivel ez a név fejezi ki leginkább a fesztiválok célját és jellegét.

A másik probléma a fesztiválok számát érinti. Az első, egyetemi és főiskolai színjátszó fesztivált 1966-ban tartották Szegeden. Utalnak rá nyomok, hogy ezt megelőzte egy hasonló fesztivál 1964-ben, de erre csak utalások történnek a különböző forrásokban, műsorról, fesztiválbeszámolóról az eddig feltárt dokumentumokban nem találtam információt. 1968-ban Budapesten, az ELTE Egyetemi Színpadán került megrendezésre egy újabb országos találkozó. Ezt követően 1970-ben és 1972-ben ismét Szegeden került a fesztivál megrendezésre. Ez utóbbi kettő a budapesti fesztivált tekinti kezdőpontnak, de a szegedi fesztiválok forrásaiban rendre visszautalnak az 1966-os fesztiválra. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy az első fesztiválnak az 1966-osat tekintem, viszont tiszteletben tartom a fesztivál szervezőinek intencióját és számozással csak az 1968-1970-1972-es fesztiválokat láttam el.  

A fesztivál programja az 1970-es évekre egyszerűsödött. Míg 1966-ban három, különböző kategóriában indulhattak versenyzők (színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, egyéni versmondás/pódiumművészet), addig 1972-re már csak színjátszó csoportok vagy irodalmi színpadból átalakuló színjátszó csoportok léptek föl. Ez a változás a rekonstruált műsorokban is tetten érhető. Míg a ’60-as években több olyan előadással is találkozhatunk, amelyek egy-egy hosszabb, kortárs vers vagy versösszeállítás köré szerveződött, a ’70-es évekre drámai alapanyagból készült művek kerültek a fesztivál programjába. Az 1960-as években a fesztivál programját egy-egy lazán kezelt tematika köré szervezték. Az 1966-os programot a II. világháború lezárása, az ország felszabadulása és az atomháborúhoz kapcsolódó félelemek határozták meg. Az 1968-as programot az 1917-es bolsevik forradalom emlékezete jellemezte. Az 1970-es évekre ez a laza tematikai megkötöttség is eltűnt.

Az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál a korszak jelentős ünnepi sorozatába, a Forradalmi Ifjúsági Napokba (FIN) kapcsolódott. Így a színjátszók fesztiválja mellett több, más művészeti ág un. ,,amatőr” fesztiválja is megrendezésre került a március 15-e és április 14-e közé eső ünnepségsorozatba. A színjátszók, versmondók mellett fesztivált tartottak a filmesek, fotográfusok, képzőművészek és népművészek, néptáncosok is. A fesztiválokat a szervező egyetem mellett a KISZ is támogatta.

Az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivál alkalmat adott a különböző együttesek közti kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére, esetleges kapcsolatok kialakítására. Ugyanakkor, mivel a korszakot meghatározó politikai hatalmi struktúrából eredő intézmények szervezték, a politikai rendszer meg is figyelhette, ellenőrizhette és keretek közé is szervezhette a fesztiválon megjelenő együtteseket, fellépőket. Az utolsó, datált fesztivált 1972-ben szervezték. Feltételezésem szerint a fesztivál szerepét a kazincbarcikai ifj. Horváth Sándor Országos Színjátszó Fesztivál vette át, így az egyetemistákat és főiskolásokat külön felvonultató országos fesztivál okafogyottá vált.