Pinceszínház
készítette: Darida Veronika
Fotó: XZ
A Pinceszínház az 1964-ben megalakult Budapesti Ifjúsági Színpadból nőtt ki, majd 1966-ban költözött új helyszínére (Török Pál utca 3), ahol már Pinceszínház néven vált ismertté. A Fővárosi Tanács felügyelete alá tartozott, és a Fővárosi Művelődési Ház egyik telephelyeként működött (egészen 1979-ig). Egyszerre volt diákszínjátszó bázis és amatőrszínházi műhely. A 14-26 éves amatőr színjátszóknak, dramaturgoknak és szcenikusoknak évente hirdetett felvételt. Emellett fiatal rendezőknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra vagy a kreatív alkotómunkára, így pályakezdőként Léner Péter és Fodor Tamás is több előadást rendezett itt. A Pinceszínház két legmeghatározóbb vezetője Keleti István (1969-1985) és Mezei Éva (1985-1986) volt.

1966 – Iphigenia a Tauruszok földjén

1966 – Antigoné

1966 – Bábel

1966 – Nincs valami más?

1966 – Kigyóölő dal

1966 – A hetvenkedő katona

1966 – Utazás a hobby körül

1966 – Vonulnak a századok

1967 – A vasárnapi vendég

1967 – Talpsimogató

1967 – Szarvaskirály

1968 – Hat fiú, hat lány

1968 – Tanúk nélkül / Fekete hó

1968 – Harc a hétfejű igazsággal / A híd

1969 – Guzmi

1969 – Függöny fel!

1969 – Bolondóra

1969 – Késői kísérlet

1971 – Akinek meg kell halnia

1971 – Alkhimon és az alma

1971 – Az emberke tragédiája

1972 – Búgócsiga

1972 – Huligán Antigoné

1972 – A helység kalapácsa
Interjúk
Fodor Tamás 1969 és 1971 között a Pinceszínházban színész és rendező. Mezei Éva meghívására előbb a Guzmiban szerepel, majd három darabot rendez: Bolondóra (1969), Az emberke tragédiája (1971), Akinek meg kell halnia (1971)
Léner Péter 1966 és 1968 között a Pinceszínházban rendező, művészeti vezető. Hat előadáshoz kapcsolódik: Antigoné (1966), A hetvenkedő katona (1966), A vasárnapi vendég (1967), Talpsimogató (1967), Hat fiú, hat lány (1968), Harc a hétfejű igazsággal/A híd (1968)
Interdum et malesuada fames ac ante ipsum primis in faucibus. Sed quis magna nisi. Donec a dui est. Sed augue est, sodales nec gravida ut, iaculis a mauris. Cras vel auctor lorem, eget facilisis mauris. Ut sem odio, semper ut quam nec, euismod mattis lorem.
Interdum et malesuada fames ac ante ipsum primis in faucibus. Sed quis magna nisi. Donec a dui est. Sed augue est, sodales nec gravida ut, iaculis a mauris. Cras vel auctor lorem, eget facilisis mauris. Ut sem odio, semper ut quam nec, euismod mattis lorem.
Általános szak/irodalom
A színház csak ürügy – Keleti István utolsó ajándéka. Irodalom Kft.-Journal Art Alapítvány, Budapest, 1996.
Keleti István: A színjáték művészete I. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1966.
Keleti István: A színjáték művészete II. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1967.
Az élet tanítható. Mezei Éva rendező, drámapedagógus szellemi öröksége, Alexandra Kiadó, Pécs, 2008.
Mezei Éva: Játszunk színházat! Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979.
Patonay Anita: “A szabadság laboratóriuma”. A Pinceszínház mint a diákszínjátszás egy lehetséges útja, Theatron 15, 1. szám (2021)
Nánay István: Cédulák Keleti Istvánról, Színház, 27. évf. 6. szám. (1994. június)