Pinceszínház

készítette: Darida Veronika

Fotó: XZ

A Pinceszínház az 1964-ben megalakult Budapesti Ifjúsági Színpadból nőtt ki, majd 1966-ban költözött új helyszínére (Török Pál utca 3), ahol már Pinceszínház néven vált ismertté. A Fővárosi Tanács felügyelete alá tartozott, és a Fővárosi Művelődési Ház egyik telephelyeként működött (egészen 1979-ig). Egyszerre volt diákszínjátszó bázis és amatőrszínházi műhely. A 14-26 éves amatőr színjátszóknak, dramaturgoknak és szcenikusoknak évente hirdetett felvételt. Emellett fiatal rendezőknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra vagy a kreatív alkotómunkára, így pályakezdőként Léner Péter és Fodor Tamás is több előadást rendezett itt. A Pinceszínház két legmeghatározóbb vezetője Keleti István (1969-1985) és Mezei Éva (1985-1986) volt.

oldpaper01

1966 – Iphigenia a Tauruszok földjén

oldpaper01

1966 – Antigoné

oldpaper01

1966 – Bábel

oldpaper01

1966 – Nincs valami más?

oldpaper01

1966 – Kigyóölő dal

oldpaper01

1966 – A hetvenkedő katona

oldpaper01

1966 – Utazás a hobby körül

oldpaper01

1966 – Vonulnak a századok

oldpaper01

1967 – A vasárnapi vendég

oldpaper01

1967 – Talpsimogató

oldpaper01

1967 – Szarvaskirály

oldpaper01

1968 – Hat fiú, hat lány

oldpaper01

1968 – Tanúk nélkül / Fekete hó

oldpaper01

1968 – Harc a hétfejű igazsággal / A híd

oldpaper01

1969 – Guzmi

oldpaper01

1969 – Függöny fel!

oldpaper01

1969 – Bolondóra

oldpaper01

1969 – Késői kísérlet

oldpaper01

1971 – Akinek meg kell halnia

oldpaper01

1971 – Alkhimon és az alma

oldpaper01

1971 – Az emberke tragédiája

oldpaper01

1972 – Búgócsiga

oldpaper01

1972 – Huligán Antigoné

oldpaper01

1972 – A helység kalapácsa

Interjúk

Fodor Tamás 1969 és 1971 között a Pinceszínházban színész és rendező. Mezei Éva meghívására előbb a Guzmiban szerepel, majd három darabot rendez: Bolondóra (1969), Az emberke tragédiája (1971), Akinek meg kell halnia (1971)

Léner Péter 1966 és 1968 között a Pinceszínházban rendező, művészeti vezető. Hat előadáshoz kapcsolódik: Antigoné (1966), A hetvenkedő katona (1966), A vasárnapi vendég (1967), Talpsimogató (1967), Hat fiú, hat lány (1968), Harc a hétfejű igazsággal/A híd (1968)

Általános szak/irodalom

A színház csak ürügy – Keleti István utolsó ajándéka. Irodalom Kft.-Journal Art Alapítvány, Budapest, 1996. 


Keleti István: A színjáték művészete I. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1966.


Keleti István: A színjáték művészete II. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1967.


Az élet tanítható. Mezei Éva rendező, drámapedagógus szellemi öröksége, Alexandra Kiadó, Pécs, 2008. 


Mezei Éva: Játszunk színházat! Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979.


Patonay Anita: “A szabadság laboratóriuma”. A Pinceszínház mint a diákszínjátszás egy lehetséges útja, Theatron 15, 1. szám (2021)


Nánay István: Cédulák Keleti Istvánról, Színház, 27. évf. 6. szám. (1994. június)