Szegedi Egyetemi Színpad

készítette: Imre Zoltán és Kalmár Balázs

Fortepan – Kádas Tibor

A Szegedi Egyetemi Színpad a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán alakult az 1950-es évek végén. Egyetemi hallgatók alkalmi összeállásából jött létre, egy-egy mentor-tanár segítsége mellett (Horváth István Károly, Bárdos Pál és mások). A Szegedi Egyetemi Színpad az 1960-as években heterogén összetételű, több kisebb csoportot magába foglaló együttes volt. A csoport évente egy-két előadást hozott létre, amelyeket csak néhány alkalommal, főleg az egyetemen mutattak be. Ekkor rendezett előadásokat Daniss Győző, Lantos István, Hadobás Mihály, Kerekes László és Paál István is. Mivel az Egyetemi Színpad tagjai főleg az egyetem hallgatók közül kerültek ki, a társulatra fluktuáció volt jellemző. A ’60-as évek második felétől a Színpad művészeti vezetője Paál István lett, aki az 1970-es évek első felére kísérleti színházi társulatot hozott létre, állandónak tekinthető – már nem csupán egyetemi és főiskolai hallgatókból álló – tagokkal, többek között: Dunai Tamás, Ács János, Dózsa Erzsébet, Árkosi Árpád, Pálfy Katalin, Fehér Ildikó, Ambrus György, Duró Győző, Solténszky Tibor és sokan mások. A  Színpad játszóhelye évtizedeken át a Bölcsészettudományi Kar nagy előadója, az Auditorium Maximum volt, amely később a JATE Klubbal bővült. Paál vezetésével a Szegedi Egyetemi Színpad alkalmi színházi működésből, koncepcióval, metodológiával és repertoárral rendelkező, hazai és nemzetközi elismeréseket elérő társulattá vált. 1973-tól a társulat egyes tagjait az állambiztonsági szervek megfigyelték, többeket ért retorzió, sőt a társulat ellen költségvetési csalás miatt is indult egyetemi eljárás. 1975-ben a helyi és fővárosi politikai akarat nyomására bekövetkezett különböző vizsgálatok és egyéb zaklatások miatt, Paál elhagyta az együttest, melynek következtében a társulat egy része távozott. Ezt követően Árkosi Árpád vette át a társulat irányítását, amely az 1980-as évek elején szűnt meg/alakult át.

Bár nem fedi a több mint két évtizedes működést, a MASZK Archívumában a társulat tagjaira vonatkozóan a következő dokumentumokat találtuk:

1959 – C’est la guerre – Sziszifusz és a halál

1961 – Lucullus a bírák előtt

oldpaper01

1961 – Hekabé

oldpaper01

1961 – Lány az aszfalton [Szerelmesek fája]

oldpaper01

1962 – A világjáró bőrönd 

oldpaper01

1962 – Forrongó irodalom – Újító törekvések a XX. sz. európai irodalmában

oldpaper01

1963 – Krétakör

oldpaper01

1964 – Hotel Thanatos

oldpaper01

1964 – Karambol

oldpaper01

1965 – A defekt

oldpaper01

1965 – Állatkerti történet

oldpaper01

1965 – A szfinx

oldpaper01

1965 – Tavasz, 1965

oldpaper01

1964 – Radnóti-est

arcanum.hu

1965 – A király halódik

oldpaper01

1966 – Ez a ház bontásra vár – Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak

arcanum.hu

1966 – Piotr Ohey mártíromsága

oldpaper01

1966 – Felhők

oldpaper01

1966 – A kékszakállú herceg vára

oldpaper01

1967 – Tűvé-tevők

oldpaper01

1967 – Variáció

oldpaper01

1967 – A vakok országa – pantomim

oldpaper01

1968 – Nem ritka a Főnix

oldpaper01

1968 – Kartoték

oldpaper01

1968 – Május

oldpaper01

1968 A zsenik iskolája

arcanum.hu

1969 – Ebédidő – Mondd, Joe  – Piknik a csatatéren

oldpaper01

1969 – Karinthy-est: Énekóra – A detektív – Propaganda – Szabályos lélektani dráma

oldpaper01

1970 – Heine-est

oldpaper01

1970 – Mózes

Déry - Az óriáscsecsemő

1970 – Az óriáscsecsemő

oldpaper01

1971 – Stációk?

fortepan.hu

1971 – Örök Elektra

Fortepan - Kádas Tibor - 1972 - Petőfi rock

1972 – Petőfi-rock [Petőfi napja]

oldpaper01

1973 – Dimenziók

oldpaper01

1973 – NO-CSAK

20220118_120750

1973 – Thermidor

Sarkadi - Kőműves Kelemen

1973 – Kőműves Kelemen

oldpaper01

1974 – Miként

oldpaper01

1975 – Érintkezési pontok

oldpaper01

1975 – Háát

oldpaper01

1976 – Vagyunk

oldpaper01

1976 Törékeny csomag

oldpaper01

1978 – Zárt tárgyalás

oldpaper01

1978 – Éjszakai előadás

oldpaper01

1979 – Emigránsok

oldpaper01

1980 – Nyilvántartás/Nyilvántartva

Interjúk

Ambrus György (1942-) a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója, a szegedi egyetemi kulturális élet egyik főszervezője, a JATE Klub alapítója és a Szegedi Egyetemi Színpad ügyeinek intézője.

Árkosi Árpád (1948-) a Szegedi Egyetemi Színpad egyik vezető színésze, a SZESZ-en belül működött JAKAB szövegírója, színésze és rendezője. Paál István távozása után (1975), ő vette át az együttes vezetését. Árkosi Árpád Wikipédia

Daniss Győző (1937-) a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója, a Szegedi Egyetemi Színpadnál számos előadás rendezője, aki a Színpadnál a korai 60-as években tevékenykedett.

Dunai Judit a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója, számos Szegedi Egyetemi Színpad-előadás nézője, s Dunai Tamás felesége.

Dunai Tamás (1949-2023) a Szegedi Egyetemi Színpad egyik vezető színésze, többek között, Déry Tibor Óriáscsecsemő című színművének címszereplője. Dunai Tamás Wikipédia

Nánay István (1938-) színházkritikus, színháztörténész, egyetemi oktató.
Több évtizede követi a hivatásos és a nem-hivatásos színházak hazai történetét, számos cikk, tanulmány és kritika szerzője.  
Nánay István Wikipédia

Vági László zenész, zeneszerző, filmes és képzőművész. A Szegedi Egyetemi Színpadnál az előadások zenei anyagaiért felelős szakember.  Vági László életútinterjú

Katona Ferenc a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója, a Színpadnál az 1970-es évek elején színészként tevékenykedett.

Dózsa Erzsébet (1949-2024) a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egykori hallgatója, a Szegedi Egyetemi Színpad egyik vezető színésznője, számos főszerep alakítója.

Duró Győző (1953-) a József Attila Tudományegyetem egykori diákja, a Szegedi Egyetemi Színpad tagja 1973 és 1976 között.

Általános szak/irodalom

  • Magyar Fruzsina – Duró Győző, Beszélgetés Paál Istvánnal, Színház 1978(10): 32-35.
  • Szále László, Beszélgetések az amatőrségről – Soha nem törődtem bele, hogy ne a színház legyen életem középpontjában [Paál István], Népművelés 1980(11): 2-4.
  • Pósa Zoltán, Ama tőrök, Magvető, Budapest, 1985.
  • Temesi Ferenc, próba, = T.F., Por, II. kötet, Magvető, Budapest, 1987., 280-281.
  • Paál István visszaemlékezése, = Felütés. Írások a magyar alternatív színházról, szerk. Várszegi Tibor, szerkesztői kiadás, h.n., 1990., 70-79.
  • Perjés Gáborné Dózsa Erzsébet, Paál István rendezői munkásságának elemzése, szakdolgozat, kézirat, SZFE, 1991.
  • Bóta Gábor, Találkozás Paál Istvánnal – Be kell-e épülni a falba?, Magyar Hírlap, 1995. február 14., 7.
  • Bérczes László, A végnek végéig. Paál István, Cégér, Budapest, 1995.
  • Mihályi Gábor, Paál István legendája, Criticai Lapok 1998(3-4): 4-5.
  • Notheisz János, “A vég benne van a kezdetben és mi mégis folytatjuk…”?, Eső, 2000(1): 6-9., Szőnyi György Endre, Lengyel történet, = SzGyE., Bédekker: Lengyel történet – Portugália, Lazi, Szeged, [1983], 2002., 5-119.
  • Nánay István, Partizán attitűd. Paál István pályájáról, Eső 2003(1): 71-77.
  • Nánay István, Partizánattitűd, Színház 2003(8): 2-6.
  • Demcsák Katalin, A Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad, = Alternatív színháztörténetek – alternatívok és alternatívák, szerk. Imre Zoltán, Balassi, Budapest, 2008., 242-264.
  • [Regős János], “Felcsaptam hátizsákos vendégrendezőnek” – Árkosi Árpáddal Regős János beszélget, Szcenárium 2015(2): 76-91.
  • [Regős János], A “pengék” és a saját színház, Solténszky Tiborral beszélget Regős János, Szcenárium 2015(6): 90-104.
  • Sándor L. István, “Egyszer legalább élhettem”, Ellenfény 2016(7): 26-44.
  • Nánay István, Nyitott Színház – Paál Isti és a Szegedi Egyetemi Színpad, Budapest, Selinunte, 2023.
  • Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a SZESZ-re vonatkozó anyagok:
    • 3.1.2. – M-36840 “Zala Attila”;
    • 3.1.2. – M-37815/1 “Károlyi Tibor”;
    • 3.1.2.-M-37815/2 “Károlyi Tibor”;
    • 3.1.5.-O-19783/1 “Szerkesztő”.