Szkéné Színház

készítette: Deres Kornélia és Ungvári Sára

Fotó: xxxxxxx

A Szkéné Színház hivatalosan 1970 tavaszán, Weöres Sándor Theomachia című darabjának bemutatójával nyílt meg. Habár a színház később befogadótérként is kiemelten fontos szerepet tölt be a hazai független színházi és tánckollektívák, illetve nemzetközi mozgásszínházi fesztiválok szempontjából egyaránt, a kezdeti időszakban a Szkéné Együttes előadásai állnak a színház működésének középpontjában. A csapat története 1961-1962 folyamán kezdődik, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem létrehozza saját egyetemi színtársulatát, a BME Irodalmi Színpadot, amely elsősorban sikeres vers-estjeiről híresül el, s amelynek vezetője a ifjúsági és amatőr színjátszás kiemelkedő alakja, később a Népművelési Intézet munkatársa, Keleti István. Az együttes tagjai részben a BME hallgatói közül kerülnek ki, részben civil munkakörben dolgozó külsősökből, de páran középiskolásként válnak a társulat tagjaivá. Az irodalmi színpad 1968-ban S(z)kéné Együttesre változtatja nevét, s ezzel párhuzamosan az egyetem a K épület második emeletén egy állandó színházi tér építését is jóváhagyja. Ebben az időszakban a Szkéné Együttes részben sajátos oratórikus esztétikájáról, illetve a fizikai színházzal kísérletező kezdeményeiről válik ismertté. A színház megnyitása után négy évvel a társulat vezetését Wiegmann Alfréd veszi át. Emellett, a Szkéné Színházba a Szkéné Együttes mellé 1975-ben megérkezik a Regős Pál által vezetett BME Pantomim Mozgásszínház, amely tovább bővíti a színház repertoárját.

BME Irodalmi Színpad 1964-1967

oldpaper01

1964 – Közöny (Sásdi riport)

BME Irodalmi Színpad, 1965

1965 – Gyöngyök a hordalékban (Lírai összeállítás az árvízről)

1965 – A readingi fegyház balladája

oldpaper01

1966 – Curriculum vitae

oldpaper01

1966 – Ismerjetek meg szavaimról – Írástudók sorsa Magyarországon a felvilágosodástól a felszabadulásig

oldpaper01

1967 – Tükör által homályosan

Antigoné_Jövő Mérnöke_felújítás

1967 – Antigoné

oldpaper01

1967 – Légy vidám forradalom! (Irodalmi összeállítás szovjet költők verseiből)

oldpaper01

1967 – Bűntény a Kecske-szigeten

oldpaper01

1967 – Ebédidő

Szkéné Együttes 1968-1976

oldpaper01

1968 – A vakok

oldpaper01

1968 – Csónak jön a tavon

oldpaper01

1969 – Évszakok (irodalmi összeállítás)

oldpaper01

1969 – Gasztronómiai műsor (irodalmi összeállítás)

1970 – Theomachia

Előadásfotó (Mészáros János személyes archívumából)

1971 – Aucassin és Nicolette

oldpaper01

1971 – A mi kis városunk

img19

1971 – A mi erdőnk alján

Szkéné, 1972, Frédi és Péter egy másik Mrozek-darabban

1972 – Nyílt tengeren

Pjotr Ohej mártíromsága_Elöl Kádár Zsuzsa és Böszörményi László

1972 – Pjotr Ohej mártíromsága

oldpaper01

1972 – Arany garas 

oldpaper01

1972 – Nincs miért

Tímár Péter fotója (Hidas-archívum)

1972 – Az ezredik éjszaka

oldpaper01

1973 – Ki kérdezett? (irodalmi összeállítás)

oldpaper01

1974 – Szív dobog a revenrenda alatt

oldpaper01

1974 – Sej, az van arra írva (irodalmi összeállítás)

oldpaper01

1974 – Csodatakácsok

oldpaper01

1975 – Dömdödöm

oldpaper01

1976 – Szkíták

BME Pantomim Mozgásszínház 1975-1977

oldpaper01

1975 – Bartók-műsor (A csodálatos mandarin, Fából faragott királyfi)

oldpaper01

1975 – A játszma vége /A játéknak sosincs vége

oldpaper01

1976 – Ősvigasztalás

20220124_131944

1977 – A kékszakállú herceg vára

Interjúk

Andai Katalin színész, a Keleti István Művészeti Szakközépiskola tanára. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Társulati tagja volt többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, az Arany János Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a soproni Petőfi Színház, illetve a Nemzeti Színház és Fészek Színház intézményeinek. 

Böszörményi László a klagenfurti Alpen-Adria-Universität professzor emeritusa. Kutatási területe az informatika volt. Ezen túlmenően több mint 40 éve foglalkozik a tudati folyamatok kutatásával. “A színház csak ürügy” című könyv Keleti Istvánról az ő kezdeményezésére és aktív közreműködésével jött létre.

Hidas Péter mérnök, egyetemi oktató. Közlekedés- és várostervezőként Budapest mellett Vietnámban és Algériában is dolgozott. 1990 óta Ausztráliában él, ahol előbb a University of New South Wales, majd a University of Sydney oktatója. Kutatási területe a közlekedési rendszerek mikroszimulációs modellezése. Később NSW állam közlekedési minisztériumában a modellező csoport vezetője.

Vercseg Ilona az ELTE címzetes egyetemi tanára és a Közösségfejlesztők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, közösségfejlesztő. Az ELTE Közösségi és Civil Tanulmányok MA szakának egyik alapítója és oktatója. Szakmai pályafutását egyfelől közösségfejlesztési kutatások és fejlesztések, másfelől a közösségelmélet egyetemi tankönyveinek kimunkálása jellemzi. Legutóbbi könyvei: Közösségelmélet (2018), Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete (2020).

Raffinger Éva táncos, előadóművész, kerámiaművész, cukrász, pék. Zenés-táncos munkakörben dolgozott a Vígszínház, a József Attila Színház, valamint az Arany János Színház intézményeiben. Az Óhegy Egyesület vezetőségi tagja, ahol felolvasószínházi előadások szervezője és rendezője. 

Takács Katalin Jászai Mari-díjas színész és Érdemes Művész. 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Társulati tagja volt többek között a veszprémi Petőfi Színház, a debreceni Csokonai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Radnóti Színház, az Új Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, és a Budaörsi Latinovits Színház intézményeinek.

Pap László Széchenyi-díjas  villamosmérnök és hírközlési mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja. Korábban a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Kutatási területe a hírközléselmélet és hírközlő rendszerek technológiái. Számos hazai és nemzetközi publikáció szerzője.

Wiegmann Alfréd Radnóti- és Csokonai-díjas rendező, szerkesztő, tanár. Oktatója volt a Janus Pannonius Tudományegyetem, az ELTE, a budapesti Theatrum Színi Akadémia, illetve a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola intézményeinek. Rendezője, szerkesztője, riportere és műsorvezetője volt a Magyar Televíziónak. 1973 és 1986 között a Szkéné Együttes vezetője. 

Általános szak/irodalom

  • Palotai János, Olyan mint Rudolfinál: Hétköznapok az irodalmi színpadnál, A Jövő Mérnöke, 12. évfolyam, 31. szám, 1965. 10. 18.
  • Éhe a szónak, éhe a szépnek, A Jövő Mérnöke, 13. évfolyam, 26. szám, 1966. 11. 04., 5.
  • Keleti István: A színjáték művészete I. Tankönyv a színjátszócsoportok és irodalmi színpadok szakmai vezetőinek oktatásához. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1966.
  • Dévényi Róbert – Keleti István: A színjáték művészete II. Tankönyv a színjátszócsoportok és irodalmi színpadok szakmai vezetőinek oktatásához. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, é.n.
  • -Csaplár-, A Skéné bemutatkozása, Egyetemi Lapok, 10. évfolyam 4. szám, 1968. 03. 07.
  • Bíró T. — Csanády J., Szkénések a Balaton partján, A Jövő Mérnöke, 16. évfolyam 22. szám, 1969. 08. 05.
  • Koltay Gábor, Megszállottak…, A Jövő Mérnöke, 16. évfolyam, 35. szám, 1969. 12. 18.
  • Dévényi Róbert, Hol tart a magyar egyetemi színjátszás?, Színház, 1970/9, pp. 32-34.   
  • Pályi András, Egzotikum és valóság: Pinceszínház, klubszínház, utcaszínház, Magyar Hírlap, 4. évfolyam, 163. szám, 1971. 06. 13.   
  • Budapesti színjátszó fesztivál, Esti Hírlap, 17. évfolyam, 267. szám, 1972. 11. 13.  
  • Pályi András, A játék öröme: Széljegyzet egy fesztiválhoz, Magyar Hírlap, 1972. 11. 23.           
  • K. G., Beszélgetés Varga Tamással, a BME KISZ-bizottság kulturális titkárával, A Jövő Mérnöke, 19. évfolyam, 11. szám, 1972. 04. 08. 
  • — tóth —, Műegyetem és kultúra (Interjú Vercseg Ilonával), A Jövő Mérnöke, 20. évfolyam 10. szám, 1973. 03. 24.
  • Törzsvendégek két ifjúsági klubban, Magyar Nemzet, 29. évfolyam, 123. szám, 1973. 05. 29., p. 4.  
  • Papp Márió, Színjátszófesztivál a Műegyetemen, A Jövő Mérnöke, 20. évfolyam, 7. szám, 1973. 03. 03.   
  • Nánay István, Amatőr seregszemlék, Színház, 1974/2, pp. 2-9. 
  • Tóth Ildikó, Mit csinál a Szkéné?, A Jövő Mérnöke, 1976/8.
  • Gulyás Péter, A Szkéné házatáján (interjú Wiegmann Alfréddal), A Jövő Mérnöke, 1978/2.
  • Kovács Zoltán – Tarnói Gizella – Váradi Zsuzsa (szerk.), A színház csak ürügy: Keleti István utolsó ajándéka, Budapest: Irodalom Kft. – Journal Art Alapítvány, 1996. 
  • Bóta Gábor, Arcok a Szkénéből, Skenotheke 4., Budapest: Országos Színháztörténet Múzeum és Intézet, 1998.
  • Regős Pál – Regős János (szerk.), Szkéné Színház 1968-2008: Színház ég és föld között, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2008.
  • Jászay Tamás, “Teljes része az egésznek” – interjú Takács Katival, Szkene.hu, 2020. január 14.
  • Jászay Tamás, “Csinálás közben tanultuk a szakmát” – interjú Wiegmann Alfréddal, Szkene.hu, 2020. január 29.
  • Jászay Tamás, “Oda muszáj volt menni” – interjú Andai Katival, Szkene.hu, 2020. február 12. 
  • Jászay Tamás, Történetek a második emeletről, Színház, 2020/12, pp. 32-34.
  • Bérczes László, Egy kis színház nagy története: Fuchs Líviával, Nánay Istvánnal, Regős Jánossal és Tana-Kovács Ágnessel Bérczes László beszélgetett, Színház, 2020/12, pp. 25